2022. december 10., szombat

Enoteca (Barcelona) - 2 Michelin csillagos étterem

Miután megérkeztünk, welcome drinket ajánlottak fel. Cava és pezsgő közül lehetett választani. A cava-t választottuk, mert az valami helyi habzóbor.
Utána jött a 14 fogásos kóstoló menü.

1. Először kaptunk egy különleges Bloody Mary-t, ami átlátszó volt, és állítólag paradicsomvízből készült. Nagyon finom volt. Kaptunk hozzá valami halas citrusos dolgot.



2. A következő fogásban volt mandulakrém, homáros kosárka és briós.




3. Kenyér vajjal és olívaolajjal. Választhattunk 4 féle kenyér közül. Abból hármat meg is kóstoltunk. Megkóstoltam a helyi olívaolajat, de a tengeri algás vaj ízlett a legjobban.


4. Paradicsomos homársaláta majonézzel és szárazjéggel.


5. Ezt polentának hívták, de igazából kukoricakrém volt bébikukoricával, kaviárral, olívával, parmezánnal. Mindkettőnknek ez volt a kedvenc fogása.


6. Vörös márna umamival.


7. Tengeri uborka. Nekem ez a második kedvencem.


8. Rák (prawn).


9. John Dory hal, rákos batyuval. Ez valahogy annyira fura ízű volt, nem is ízlett.


10. Wagyu marha hagymaszósszal, céklával és krumplipürével. Én már eléggé jól voltam lakva, ezt nem igazán kívántam. Nagyon rágós is volt, úgyhogy Karesznak adtam.


11. Gofri bacon fagyival és dióval. Finom volt, de olyan hideg, hogy azt hittem, belehalok a fogfájásba.


12. Kókuszos, uborkás, algás, yuzu fagylaltos, tengervízhabos desszert. Ennek az volt a neve, hogy “megtörő hullámok” (breaking waves), és úgy is nézett ki, mint amikor a sziklának nekiütődnek a hullámok. Nekem ez nem volt elég édes, és nagyon fájt a fogam a hideg fagyitól.


13. Csokoládé, rozmaring, levendula, mandulapapír. Ez már egy kicsit édes volt, de még mindig fogfájósan hideg.


14. Petit fours. Volt benne barackos macaron, étcsokis gyümölcsös bonbon, csokis müzli, és az utolsóra nem emlékszünk. Nekem leginkább az étcsokis jött be.


Közvetlenül a desszertek előtt eszembe jutott, hogy igyunk valami finom spanyol bort. Úgyhogy először kértünk borlapot, de az több, mint 100 oldalas volt, úgyhogy kértünk aztán sommelier-t is. Megkértem, hogy ajánljon valami édes vörösbort. Portóit ajánlott. Kérdeztem, hogy van-e spanyol, és abból is ajánlott egyet, úgyhogy mindkettőt megkóstoltuk. A portói isteni volt. A spanyol olyan volt, mint a folyékony mazsola, de azért ízlett.

Pont 8-ra értünk oda az étterembe, és éjfélkor indultunk haza.
Az egyébként disznóság volt, hogy a welcome drinkért felszámoltak 52 eurót. Egyrészt brutálisan sok, másrészt sok helyen jártam már életemben, de welcome drinkért sosem kértek pénzt.